20 évvel ezelőtt találkoztam azzal a tudományos elmélettel, hogy a világunk holografikus szerkezetű és pont ekkor kezdtem bele a meditációimba. Eltelt 20 év, én 0-24-ben tudományos szemlélettel meditáltam, a tudomány pedig kezdi kezdi elfogadni a gyakorlatban is az elméletet. | I came across the scientific theory that our world is holographic 20 years ago and that's when I started my meditations. 20 years have passed, I have been meditating 0-24 with a scientific approach and science is beginning to accept the theory in practice.

A világ megértése


Amikor az embernek az első spirituális megtapasztalásai jönnek, azonnal beleütközik az első problémába, ez pedig az, hogy egyéni tudatban érzékel egy kollektív világot. Ám amikor egyénként elkezdesz nagyobb látószögben látni, a gondolkodásod végig egyéni marad, miközben a tudatod lassan emelkedik a kollektív zónába. Azért marad a gondolkodásod egyéni tudat alapú, mert egyénként rendkívül nehéz megérteni a kollektív tudatot. Minden ilyenkor felmerülő további kérdést azonban azonnal elhomályosít a különlegesség érzete, valamint annak a hatalomnak az előszele, amivel előnyt tudsz szerezni másokkal szemben az Élet nevű játékban.

Az emberi társadalom arra épül, hogy szakterületek vannak, amiknek vannak szakértői. Ahogy megélénkül a belső világod, nagyon nehéz ilyenkor arra gondolni, hogy ezzel az információval nagyon kell vigyázni és majdnem mindenki azonnal a terület szakértőihez fordul. Általában azért, mert semmit nem tud erről és csak a terület szakértőitől tudhat meg valamit. Alapvetően négy fő irány létezik. A vallás, a pszichológia, az ezotéria és önmagad. A vallások hitelességét a tradíciók és az azokra épülő intézményrendszer adja, az ellenpontján pedig a gyarló papok állnak. A pszichológia a tudomány ezzel foglalkozó területe, még fiatal tudományág és többnyire betegségként kezeli a belső világ éledését. Az ezotéria területén jelentek meg a mesterek, akik csoportokat alapítanak és egyensúlyoznak a szektásodás határvidékén. A negyedik terület lenne az, ami eredetileg az egyetlen terület volt, ám ehhez ki kell lépni azokból a sablonokból, amik ennek a civilizációnak az alapkövei.

Mik ezek a sablonok? Amikor valaki kapcsolatba kerül - akár érdeklődés szintjén - a spiritualitással, azonnal a mágiára gondol. Érdemes azonban tisztázni, mi a különbség a mágia és az ezotéria között, ugyanis az emberek keverik a kettőt. Ezotéria az, amikor önmagadban önmagadat vizsgálod és a célod a megvilágosodás. Mágia az, amikor önmagadban a külvilágot vizsgálod és célod a szándékaid érvényesítése másokon. A kettő nem is nagyon tud elkülönülni a kollektív szinteken, ahol nem értik az egyént, pont úgy, ahogy az egyén sem érti a kollektívát. Ha a kollektív szinteken másokat vizsgálsz, ottani szemmel önmagadat vizsgálod. Ám ha alacsonyabb látószögről, vagy kívülről tekintesz ugyanerre, már mágiának látod. Az alacsony látószögű emberek bevonása ebbe mindig bizonyos kockázattal jár, mert a vádjaik a tudatlanságból gyökereznek, amikre nem lehet magasabb látószögű válaszokat adni. Kiváló példa erre az, ha mondjuk beszélsz a környezetednek a belső világod éledéséről, ami mondjuk változtat az értékrendeden és a dolgok fontosságán, amit ők úgy fognak látni, hogy megbolondultál. Hiába mondod a magad látószögén a tapasztalataidat, még egy pszichológus sem fogja neked elhinni akkor sem, ha a szeme előtt bizonyítasz.

Ez tehát egy magányos út. Ám ha ez egy magányos út, akkor mit keresnek az emberek ezoterikus csoportokban, nem beszélve az egyházközösségekről?

Az ember társas lény és nem szeret egyedül lenni. Ezt azonban csak egyedül lehet csinálni. Nem megy másképp, mint úgy, hogy ez egy egyéni út. Ezen az egyéni úton kell összeszedegetned magadnak azt, amire az úton szükséged van. Normál esetben minden megérkezik hozzád, csak fel kell készülnöd a fogadásukra és meg kell érned rájuk. Ez azonban időbe telik egy rohanó világban. A normál esetben, ami ebben a világban már nem számít normál esetnek két választásod van. Az egyik, hogy elmész egy elhagyatott helyre és vissza sem térsz addig, amíg nem rendelkezel a szükséges beavatásokkal, amiket magadnak hívsz le. Ami akár 15 év is lehet. A másik, hogy lerövidíted magadnak ezt az időt és azokat a beavatásokat, amikkel mások már rendelkeznek, átmásolod magadnak. Ám ha kezdő vagy, fogalmad sincs, ezt hogyan kell és ha elkezdesz ezzel kísérletezni, könnyen azok látókörébe kerülsz, akik már közel sem kezdők és részei egy olyan világnak, ami tele van olyan dolgokkal, amikről szintén nem tudsz. Az a világ pedig tele van csábításokkal, kísértésekkel és édes csapdákkal, amik célja az, hogy a befolyási övezetükbe kerülj, hogy energiáiddal őket erősítsd. Ha így teszel, letérsz arról az egyéni utadról, amin elkezdted, ha visszautasítod, olyan sértett ellenségeket szerzel, akik használni fogják veled szemben az Erőt.

Saját tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy amit az ezós könyvekben olvashatsz, az mind igaz a helyes értelmezésben. Sőt, az is igaz, amit a sikeres vállalkozók mondanak, hogy hinni kell önmagunkban, akkor is, ha szembe jönnek a nehézségek, ki kell tartani az úton és a siker nem marad el. De kezdőként, tapasztalatlanul és felkészületlenül ez nem könnyű. Ugyanis a legelső dolog, amit meg kell tenned az, hogy le kell győznöd a félelmet. Sok közhelynek tűnő dolgot fogsz olvasni ezekben az ezós könyvekben, ám ezek azonnal elveszítik közhely jellegüket, ahogy megtelnek tartalommal. Ehhez a tartalomhoz azonban idő kell, mint ahogy idő kell a szükséges rétegek felviteléhez, leülepedéséhez, hogy a következő rétegek is megérkezzenek és leülepedjenek. Ha így teszel, egy lakásban fogsz kikötni éveket eltöltve (ami nálam 20 év a jelen pillanatban), kiesve az élet körforgásából, elveszítve kapcsolatrendszeredet, amire azt fogja mondani egy megvilágosodott, hogy ha elérted, már nincs szükséged sem kapcsolatrendszerre, sem az anyagi világ illúzióira. Nem túl jó reklám egy kezdőnek, aki mindebben még azt látja, hogyan és merre ível majd a karrierje.

Elárulom nektek, hogy a történelem nagy szellemi tanítóit, akik alászállnak az emberiség javára mind bolondnak nézik azok, ahonnan alászállnak. Ugyanúgy, ahogy téged néznek bolondnak a haverjaid, ahogy az első látószög emelkedés után már nem érdekelnek téged azok a menő dolgok, amik addig. Akkor mi a megoldás? Nagy kérdés még az, ki miért akar visszatérni? Hallottam valahol egy elmés mondást, a jó vezetőket nem a hatalomvágy fűti. Engem például nagyon zavarna az, ha fátyolos szemű tömegek követnének, nem véletlen vállaltam fel Sátánt, bár ez nem vallásos emberként amúgy sem jelent számomra problémát. De a fátyolos szemű tömegeket távol tartja attól függetlenül, ha a helyes szellemben ismernék meg a teljes képet, semmi kivetnivalót nem találnának benne. Ám azon a látószögön, ahol a tömegek vannak, Sátánt el lehet adni patás, kénkövet fújó, szarvas gonosznak és itt érthető meg, miért néznek hülyének mindenkit, aki az emberiségért száll alá. Ezt az alászállást sem feltétlenül úgy kell érteni, hogy ott látod, ahogy a levegőben állva halad lefelé, hanem úgy, hogy a teste itt van, csak a tudata tér vissza a külvilágba.

De ha kezdő vagy, azt hiszem téged nem annyira az alászállás érdekel, hanem a felemelkedés és halvány fingod sincs, hogyan kezdjél hozzá. Elárulok egy nagy titkot. Az emberek azt hiszik, hogy van a fizikai világ és van a szellemi. Akik a szellemi világot jobban ismerik, ezt is tovább tudják bontani. Én pedig azt állítom, hogy ez a helyzet anomália és hibás is a tananyag. A szellemi világ problémáját, vagyis az anomáliát az okozza, hogy te létrehoztál Kinn egy másik szellemi világot és egynek érzékeled a kettőt. Tehát van egy spirituális világ, amit csak te egyedül tudsz elérni önmagadban és van egy olyan, amit az emberi hit hozott létre a szellemi síkokra. Ha pedig egynek hiszed a kettőt, akkor meg tud történni az, hogy ha elhiszel egy Kinn létező szellemi lényt, mint istent, azzal át tudod másnak játszani a saját világodat. 

Amikor érzékeltem ezt a problémát, nem problémaként, hanem lehetőségként álltam hozzá, miután megismertem a felsőbb dimenziószintek problémáit. Az én esetem olyan egyedi, hogy ha vissza kellene mennem az időben, a teljesítményemet nem tudnám megismételni. Előéletemben ért engem pár súlyos fejsérülés, amik után úgy rendeztem újra a tudatomat, hogy az eredmény jobb lett, mint volt. Erre a hardveres tuningra jöttek az első spirituális beavatások, azaz a szoftveres tuningok és úgy esett, hogy a Földről elsőként a tudatommal elértem a mélytransz tartományt, túlélve a visszautasított sértett ellenségeket. Átélve és megtapasztalva világunk (és nem csak a mi világunk) problémáit, hogy aztán évekig a felsőbb dimenziószintek problémáit oldogassam meg az ott hirtelen felbukkanó logikai alapú rációmmal, valamint az itt ücsörgő testem 3D idővonalával. Aztán egyszer csak úgy döntöttem, hogy felfüggesztem az ottani munkát és visszatérek, hogy rendezzem a testem 20 éve sokasodó problémáit. 

Alapvetően egy felfedező alkat vagyok, aki építő-alkotó szellemben áll a világhoz. A visszatérés nagy problémája az volt, hogyan biztosítsam a megfelelő spirituális háttértámogatást hozzá. Az lett a megoldás, hogy készítek magamnak egy olyan saját holo operációs rendszert, amit úgy készítek el, hogy mások is igénybe vehessék és itt is a megoldás arra, ha egyedül szeretnél meditálni, melyik megoldás a legideálisabb számodra.
 
Az imént említést tettem arról, hogy a világ problémája az, hogy valójában két spirituális világ van, amit az emberek egynek hisznek. De mitől válik problémává az, hogy te mit hiszel? A válasz a hologramban rejlik. A tudomány mára eljutott oda, hogy rájött, a fizikai világ nem más, mint egy gigantikus hologram. Mit jelent ez spirituális és gyakorlati értelemben? Ez a kérdés jól tükrözi az ember két agyféltekéjét, ami a kulcsa ennek az egész kérdéskörnek.

Spirituális értelemben minden kérdés istenről szól, ám az ezzel a probléma, hogy ahány dimenzió, mind mást ért ez alatt. Már azzal komoly vitát lehet generálni, ha az ember igyekszik definiálni magát a fogalmat. Sőt, ott vannak még az ateisták is, ami egy dupla csavar a történetben, ugyanis ha tagadod valami-valaki létezését, tulajdonképp megerősíted azt. Annak idején úgy kezdtem ebbe bele, hogy nincs rá bizonyíték, de az ellenkezőjére sem. Szerintem ez az igazi tudományos szemlélet és erre csak egy olyan ember vállalkozhat, aki egyrészről nincs megkeresztelve sem, másrészről komolyan elhatározza, hogy a végére jár ennek.

Ha egyedül kezdesz meditálni és kívül tartod magad mások tanításaitól, szép lassan rájössz arra, ennek az isten-kérdésnek úgy nincs értelme, ahogy addig ezt a kérdést láttad a világban. Ahogy eddig ezt a kérdést láttad a világban, annak csak úgy van értelme, hogy ez az értelem a második spirituális világhoz köthető. Ahhoz, amit az ember hozott létre. De hogyan tud az ember létrehozni ilyesmit? Úgy, hogy a hologramnak van egy tulajdonsága, amit úgy tudnék a legkönnyebben elmagyarázni, hogy amit hiszel, neked az van. A hologram tehát kapcsolatban áll a hiteddel. Ez azt jelenti, hogy nem csak az elme áll interakcióban vele, illetve nem csak az agyad racionális féltekéje, hanem az intuitív is. Erre a legjobb bizonyíték a hipnózis, amiben ha elhiszed azt, hogy a kezedben lévő érme egy izzó fémdarab, megég a kezed. Ennek jó példája az ellenponton a csapaterősítő tréningeken a parázson járás, ahol a hit hatására ennek ellenkezője történik. A hit tehát a hologrammal való kapcsolatod egyik kulcsa. A másik pedig a tudás. A világban elfoglalt helyedet is ez a kettő határozza meg.

Ha hipnózisban megég a kezed attól, hogy elhitted, hogy az egy izzó fémdarab, az közvetlen visszaigazolása annak, amiről egyes vallások és világnézeti filozófiák beszélnek, hogy a világunk nem más, mint illúzió. Ha ezt le akarnám fordítani a mai világunk nyelvére, azt mondanám, a világunk nem más, mint egy olyan holografikus videojáték, amiben benne élsz és játszol. Ez az értelmezés pedig megnyitja az utat ahhoz, hogy belül rendezni tudd az egynek hitt két spirituális valóság problémáját. Ha az első spirituális valóságot keresed, azt csak és kizárólag önmagadban egyedül találod. Amikor elkezdtem fejleszteni a saját spirituális keretrendszeremet, nem is nyúltam ehhez a kérdéshez, csak annyit tettem, hogy biztosítottam azt, a második spirituális világ ne tudjon ebbe beleszólni. De miért és hogyan jött létre ez a második spirituális világ?

Képzelj el egy olyan játékost, aki úgy kerül bele ebbe a videojátékba, hogy mindent elfelejt az azon kívüli világból és nem tud semmit a játék jellemzőiről. Ez amúgy egészen pontosan megfelel egy újszülött helyzetének. Ám egy újszülött már egy olyan civilizációba születik, ahol kiskorától kezdve mások magyarázzák neki a világot és ez felgyorsul, amikor iskolába megy. Rengeteg dolgot kell megtanulnia, mire eléri a felnőttkort. Ennek a tudásnak azonban 90%-a mások által felfedezett tudás, amit kénytelen tényként elfogadnia és nem is tehet mást, mert sem ideje, sem kapacitása nincs arra, hogy újra felfedezzen mindent, amit előtte mások az évszázadok során megtettek. Ezzel nincs is gond akkor, ha ez a tudomány bizonyított és ellenőrzött keretei között zajlik, ám a vallás egy egészen más dolog. De hogyan alakultak ki a vallások? Úgy, hogy az akkori ember látott mondjuk egy villámot, amit a magasabb láthatatlan erőknek tulajdonított és amit hitt erről, azt a hologram létrehozta neki. Mivel a hologram létrehozta neki, előbb utóbb felfigyelt bizonyos törvényszerűségekre, amikből aztán komplex vallások születtek. Ha megkérdeznéd tőlem, hogy igaz-e az, amit az egyház állít, arra azt mondanám, ha elhiszed, akkor számodra az.

Amikor az ember megszületik, az agyának azt a féltekéjét használja, ami az intuitív csatornához van bekötve. Felnőttként az ilyen embert varázslónak neveznéd és ezt visszaigazolja mondjuk a természeti népeket övező légkör, akiknek varázserőt tulajdonítanak. Ahogy azonban ez a gyerek elkezd iskolába járni, a vezérlést szép lassan átveszi a másik agyfélteke. Ekkor az történik, hogy azok az agyi cellák, amikhez ez a varázserő köthető, elkezdenek bezáródni és azok a cellák nyílnak meg, amik ahhoz kellenek, hogy később sikeres legyél az életben és arra törekszel, hogy a társadalom elismerjen téged. Semmi más nem történik, mint a hologram alkalmazkodik hozzád és a szándékaidhoz. Ha még mindig olvasod ezt, az arra utal, hogy egyrészről ismét elkezdtél érdeklődni a gyerekként bezáródott celláid iránt, másrészről nem fogadod el azt, amit a spiritualitásról a kiépült intézményrendszereken át hallasz. Ám nem tudhatod, hogy aki ezt írja ki valójában, csak a megérzéseidre tudsz hagyatkozni, paradox módon pont az intuitív agyféltekédet használva. Azaz vagy elhiszed vagy nem. Pont így működnek a vallások és a hologram. Pont így működik ez az élet nevű játék is.

Ha azt mondod, hogy az élet nem játék, akkor tulajdonképp komolyan veszed a játékot. Ha pedig azt, hogy az élet tényleg egy játék, akkor komolytalannak fognak téged tartani az emberek. Ez a logikai paradoxon végig fogja kísérni az utadat, ugyanis ha komolyan veszed a felemelkedést, az együtt jár a racionális agyféltekéd jelentőségének csökkenésével, aminek eredménye az, hogy gyerekké válsz egy felnőtt testében. Mi erre a természetes reakciód? Úgy teszel a felnőttek világában, mintha te is felnőtt lennél, vagyis hazudni fogsz. Átvered őket azért, nehogy hátrány érjen téged amiatt, hogy kezdesz eltérni attól a mintától, amit a társadalmi közmegegyezés normálisnak tekint. Megteheted azt, hogy nem hazudsz nekik és nagy ívben leszarod, mit hisznek rólad az emberek, ám ez csak akkor működik a kényelemben, ha már sikeres vagy és nem függsz senkitől. Mondanám azt, amit bizonyos látók hirdetnek, hogy bolti árufeltöltőként is élhetsz teljes életet, ám ez nem fogja megváltani azt a világot, amit olyanok vezetnek, akik az ehhez szükséges hatalomhoz többnyire érdemtelenül jutottak.

Alapvetően háromféle ember létezik. Az első maga szerzi a különleges képességeit, a másik másoktól jut hozzá, a harmadik a kettőt ötvözi. Ha magad szerzed, az ritkán történik a kényelemben, de meg lehet csinálni, ha gazdag családba születsz. Ezen az úton járva bármikor a tükörbe tudsz nézni anélkül, hogy kénytelen lennél a gátlástalansággal elfojtani azt, amit máskülönben látnál. Elmondhatod, hogy az igaz úton jársz, ám így túl kell élned egy törtető, tisztességtelen világban. Az energiáid tehát erre mennek el. A kereszténység logójában pedig ott a figyelmeztetés, mi vár azokra, akik ezt az igaz utat másoknak is hirdetnék, ami eszedbe ne jusson! A vallás ugyanis ha kapcsolatba kerül a földi hatalommal, a második spirituális világ eszközévé válik, ami nem tűri meg a világában az elsőt. El is jutottunk a második embertípushoz, aki képességeit másoktól szerzi, aminek ára van. Ez az ár te magad vagy. Lesz sikered, hatalmad lesz mások fölött egy olyan intézményrendszerben, ahol a halál (és utána persze a pokol) vár rád, ha meg mered kérdőjelezni az intézményrendszert és annak vezetőit. El is jutottunk a harmadik embertípushoz, aki ezt megteszi.

Az esetemben egy nagy félreértés történt. Nekem eszembe se jutott, hogy része legyek egy spirituális közösségnek, adat- és bizonyítékgyűjtés céljából jártam meg pár ilyen csoportot még kezdőként, hogy eldöntsem, ez az egész ezoterikus világ nem kamu-e. Addig is az egyéni utamat jártam és akkor is azon maradtam, amikor a mesternek leesett, hogy az elején el nem mondott szavai nem vezetnek ahhoz az elfogadáshoz, amire számított. De utólag azt mondom, ha az események nem így történnek, soha nem tanulom ki ilyen szinten a spirituális hadviselést és nem kerülök közel azokhoz a csatornákhoz, ahonnan pánikszerűen lőtték ki a tudatomat az ismeretlenbe. Amivel én megismerkedtem és a mélytransz nevet adtam neki. Ha lenne névjegykártyám, akár három dolgot is ráírhatnék, amik amúgy egyet jelentenek: álomkutató, halálkutató, istenkutató.

A visszatérésemkor elkezdett bennem erősödni azoknak a dolgoknak a fontossága, amik eddig csak a bevételnélküliség okozta civilizációs feszültség formájában jelentkeztek. Két út állhatna előttem, de én szokás szerint egy olyan harmadikon indultam el, amit én taposok ki. Írhatnék baromi jó könyveket, híres lehetnék Amerikában, előadásokat tarthatnék. Ám a gyakorlat azt mutatja, még a legkiválóbb előadásokra is igaz az a mondás, hogy minden csoda három napig tart. Lehetnék szent ember azzal a dimenziószinttel, ami a hátam mögött van, ám téves az a hit, hogy valaki minél magasabb dimenziós, annál több szándékot tud érvényesíteni itt és most. Illetve nem egészen téves, mert amit hiszel, neked az van és ez is ennek az új ösvénynek az alapja. Olyan karrierlehetőségekkel, hogy lehetek nemzetbiztonsági kockázat, de higgyétek el, mindenki jobban jár, ha a diplomáciát részesítjük előnyben a harc helyett. Mert a félreértés oka lehet az is, hogy sokkal jobban megértettem a világot azoknál, akik azt hiszik, hogy a kezükben tartják azt. A következő részben a világ helyreállításával foglalkozom, ugyanis vannak ebben a játékban a nagyobb asztalon olyan szereplők is, akik ez alatt a fizikai sík megszüntetését értik.